Csoport és képviselet

Csoport

A rendszerállítás, bár csoportban zajlik, mégsem csoportterápia – a csoport léte csupán szükséges feltétele a rendszerállítás technikai lebonyolításának. A rendszerállítás egyéni munka: az állításvezető és az állító között zajlik a csoporttagok segítségével oly módon, hogy a csoport tagjai kölcsönösen egymás rendelkezésére állnak az állítások során.

Csoportszabályok

Az alapvető csoportszabályok:

  • a csoport tagjai állítók és mások állításának beválasztható képviselői is egyben;
  • a csoport tagjai nem lehetnek alkohol vagy más tudatmódosító szer hatása alatt;
  • az állítások között a csoporttagok csak az állításvezető jelenlétében beszélhetnek az állításokkal kapcsolatos reflexióikról, észrevételeikről, gondolataikról;
  • az állítások alatt a körben ülő csoporttagok részéről semmiféle tevékenység vagy tranzakció nem megengedett.

Képviselők

Rendszerállításokon a vizsgált rendszer elemeit a csoport tagjai jelenítik meg, akik a képviseletben

  • megtapasztalják a képviselt személyek viszonyait, késztetéseit és impulzusait;
  • hitelesen tükrözik a képviselt személy tudatossági szintjét, hárításait, megküzdési stratégiáit, valamint – a korrekció fázisában – annak belátási képességét és a változásra való nyitottságát;
  • a megjelenített személyhez tartozó energiákat énidegennek érzik, ezért legtöbbször pontosan be tudnak számolni azokról;
  • a viszonyok dramatizálásakor – az állításvezető által megfogalmazott mondatokat elismételve – egyes szám első személyben kommunikálják a képviselt személy érzéseit és gondolatait.

Megfigyelő én

A képviselők az állítás terében kettős tudattal vannak jelen: egyrészt érzik, tapasztalják a képviselt személy testi érzeteit, érzéseit, gondolatait, másrészt tudatában vannak saját – az előbbiektől jól elkülöníthető – érzéseiknek és gondolataiknak is. Az állításvezető tudatosítja és felhasználja ezt a kettős érzékelést: a képviselő énjét a korrekciós folyamatot előremozdító megfigyelő pozícióba segíti és mindvégig abban tartja. Az állítás ily módon a képviselőnek a képviselt személy érzései, gondolatai és a saját megfigyelő énje között zajló belső kommunikációra, valamint az állításvezetővel folytatott külső párbeszédre épül. A megfigyelő én pozíciójának fenntartását a közvetlen és spontán tranzakciók tiltása biztosítja. Minden érzésről és impulzusról – az állítás szabályainak értelmében – a képviselő először az állításvezetőnek számol be. Abban a ritka esetben, amikor egy képviselő megfigyelő énje kommunikációképtelen lesz (vagyis az állítás „mintha helyzete” számára kezd valóságossá válni), a képviseletet egy másik csoporttag veszi át.

Kommunikáció rendszerszinten

A képviselők az állítás előrehaladtával, mikor a rendszerszintre érnek, enyhén módosult tudati és érzelmi állapotba kerülnek. A köztük kezdeményezett párbeszéd ezért csak úgy lehet eredményes, ha az megfelel e szint sajátos törvényszerűségeinek. A rendszerszint kommunikációja az archaikus, jobb agyféltekés érzékeléshez és gondolkodásmódhoz alkalmazkodik, ezért a korrekciós mondatoknak meghatározott szóhasználata és ritmusa van: a vélekedéseket és következtetéseket kerülve egyszerű, kijelentő mondatokban primer érzelmeket, tényeket és az alapokra redukált viszonyokat fejez ki.

Kontaktus

Rendszerállításokon a spontán fizikai kontaktus nem megengedett – ez alól kivételt képeznek a következő pozíciók, gesztusok:

  • a gyerek a szülők lábának dől vagy a lábukat átkarolja;
  • a szülő az előtte ülő gyerek fejére teszi a kezét;
  • a gyerek a fejét a mellette ülő vagy térdelő szülő ölébe hajtja;
  • a szülők, házastársak egymásba karolnak;
  • a gyerek háttal állva nekidől a szüleinek vagy a nagyszüleinek;
  • felmenői két kézzel megtámasztják a képviselő hátát;
  • a testvérek egymás vállára teszik a kezüket vagy egymásba karolnak;
  • az ikrek szemből megfogják egymás kezét, átkarolják egymás vállát, illetve lábukat keresztezve egymással szemben vagy hátukat egymásnak vetve ülnek;
  • a felmenő áldást adva a képviselő fejére teszi a kezét;
  • a képviselők a korrekciós folyamat során egyszer megölelik egymást.

Az állítás szabályai

A képviseletben álló csoporttagokra vonatkozó szabályok:

  • a térbe állított képviselők között nem megengedett a spontán tranzakció, párbeszéd;
  • az állítás résztvevői az egymásnak szánt közléseiket az állításvezetőnek mondják el, aki azokat megfelelő szóhasználattal ismételteti el velük;
  • a képviselők spontán nem érinthetik meg egymást, ezért cselekvési szándékukat az állításvezetőnek mondják el, aki azt – az érintett képviselővel egyeztetve – jóváhagyhatja;
  • a képviselők hely- vagy pozícióváltási szándékukat (leülés, lefekvés) is az állításvezetőnek mondják el, aki azt jóváhagyhatja;
  • az állítás során a képviselőknek minden térbeli mozgást a természetes tempó felére, harmadára kell lassítaniuk.

 

(Rákos Péter: Láthatatlan dimenziók című könyvéből)